Wstęp do Konstytucji Węgier ze szczególnym uwzględnieniem „Narodowego wyznania wiary”

The Introduction the Fundamental Law of Hungary Special Focus on the National avowal

The Fundamental Law of Hungary came into force on 1st January 2012. In its mentality it is a conservative, christian constitution having National avowal for the first time. From the six parts of the Fundamental Law of Hungary the title of the first one is the National avowal, the regulations involved can be regarded as an avowal, the self-definition of the state. In the structural and content renewal of the Fundamental Law of Hungary several positive statements can be read compared to the previous ones.

 

Ustawa Zasadnicza Węgier weszła w życie 1 stycznia 2012 r. Ustawa Zasadnicza w warstwie aksjologicznej jest konstytucją konserwatywną, zawierającą również elementy chrześcijańskie, która teraz po raz pierwszy zawiera Narodowe wyznanie wiary (kredo). Pierwsza z sześciu części Ustawy Zasadniczej nosi tytuł Narodowe wyznanie wiary, zawarte w niej przepisy można dosłownie uznać za kredo, samostanowienie (samookreślenie) państwa. W stosunku do poprzedniej konstytucji, obecna zawiera wiele nowatorskich rozwiązań, które należy ocenić pozytywnie.

REFERENCES:

Literature:

• Bódi S., A Szent Korona-eszme különbségei Eckhart Ferenc, Timon Ákos és Bartoniek Emma felfogásában, „Polgári Szemle Alapítvány” 2015, nr 1–3, https://polgariszemle.hu/archivum/96–2015-junius-11-evfolyam-1–3-szam/toertenelemtudomanyjogtoertenet/669-a-szent-korona-eszme-kueloenbsegei-eckhart-ferenc-timon-akoses-bartoniek-emma-felfogasaban.
• Fodor L., A víz az Alaptörvény környezeti értékrendjében, “Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica” 2013, T. XXXI, http://real.mtak.hu/14868/1/ISSN_0866-6032_tomus_31_2013_329-345.pdf.
• Gáva K., Az Alaptörvény módosításai c. írását, http://archiv.uni-nke.hu/uploads/media_items/gava-krisztian-az-alaptorveny-modositasai.original.pdf.
• Halász I., A magyar állam alkotmányos önmeghatározása, [w:] Bevezetés az alkotmányjogba, red. F. Gárdos-Orosz, I. Halász, [w druku] 2018.
• Halász I., Schweitzer G., Az Alaptörvény születése és általános jellemzése, [w:] Alkotmányjog közös modul, red. I. Halász, Budapest 2018.
• Horkay Hörcher F., A Nemzeti hitvallásról, [w:] Alkotmányozás Magyarországon és máshol: politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések, Budapesten, 2010. dec. 20-án rendezett konferencia anyaga, red. J. András, K. András, Budapest 2012, https://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/archived/8884_0_Alkotmanyozas_Magyarorszagon_III_4.pdf.
• Majtényi B., Az Alaptörvény és a jogirodalom, “Fundamentum” 2016, nr 1, M http://epa.oszk.hu/02300/02334/00070/pdf/EPA02334_fundamentum_2016_01_039–055.pdf,Fundamentum/2016.
• Sári J., Somody B., Alapjogok, Alkotmánytan II, Budapest 2008.
• Tóth Zoltán J., Az Alaptörvény szellemisége: a Nemzeti hitvallás értékei, a jogfolytonosság és az Alapvetés, „Polgári Szemle” 2013, nr 3–6, http://epa.oszk.hu/00800/00890/00062/EPA00890_polgari_szemle_2013_3-6_559.htm.
• Tóth Zoltán J., Megmaradásunk alkotmánya. A Szent Korona-eszme a magyar történelemben és közjogban, Budapest 2007.
• Varga Zs.A., Történeti alkotmányunk vívmányai az Alaptörvény kógens rendelkezésében, „Iustum Aequum Salutare” 2016, T. XII, nr 4, Http://Epa.Oszk.Hu/02400/02445/00042/Pdf/Epa02445_Ias_2016_04_083-089.Pdf.